Hirtelen lezúduló csapadék, villámárvizek, hosszú aszályok és emberemlékezet óta nem látott forróság jellemzi az idei nyarat. Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) tudományos bizonyítékokkal alátámasztott legfrissebb jelentésében bemutatta, hogy nem csupán érzéki csalódásról vagy a véletlenek összjátékáról van szó: az éghajlatváltozás itt van velünk, a saját bőrünkön érezhetjük, és csakis rajtunk múlik, hogy mekkora veszteségekkel vészeljük át a küszöbön álló klímaválságot.

Az ENSZ kormányközi klímaváltozással foglalkozó tanácsadó testülete (IPCC) kiadta a hatodik értékelő jelentését az éghajlatváltozásról. Ilyen átfogó tanulmányt legutóbb nyolc éve jelentettek meg. A jelentés megállapításaiban (sajnos) semmi meglepő nincs, az általa lefestett jövő pedig egyre aggasztóbb: a tudósok minden régióban, a teljes éghajlati rendszerben regisztrálják a változást, és e változások sokasága évezredek óta példátlan. Már eddig is történtek olyan változások, amelyek évszázadokon vagy évezredeken keresztül visszafordíthatatlanok maradnak. – áll a Magyar Tudományos Akadémia sajtóközleményében.

Kis-, közép-, nagy- és multinacionális cégek (profitorientált vállalkozások) jelentkezését várjuk, melynek vezetői, munkatársai úgy érzik, etikus, felelősségteljes magatartással vesznek részt az üzleti életben, és ezért pályázni szeretnének a 2021. évi Üzleti Etikai Díjra. Az Üzleti Etikai Díj 2000 óta, immár 22. éve az üzleti életben etikusan működő cégek rangos elismerése.

A Liftup munkatársai 250 weboldalon található cookie banner technikai működését vizsgálták abból az alkalomból, hogy pont három éve, 2018. május 25-én élesedett az Általános Adatvédelmi Rendelet, a GDPR, ami szigorúan előírja többek között azt, hogy hogyan kell tájékoztatni a weboldalak látogatóit a személyes adataik kezeléséről.

Magyarország első felhő-alapú, blokklánc-hitelesített társasházkezelő rendszere nyerte a Magyar Marketing Szövetség Az év honlapja – Az év blockchain megoldása díjat!

Az elmúlt években az Európai Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR) alaposan felforgatta a marketing szakemberek és a cégek életét, illetve azt, ahogy általában a direkt marketingre gondolunk. Elektronikus direkt marketing (eDM) tevékenységet változatlanul széles körben folytathatunk, azonban fontosabb, mint valaha, hogy ezt a hatályos adatvédelmi jogszabályokat betartva tegyük.

Kenneth Boulding mondása szerint „aki hisz abban, hogy véges rendszerben lehetséges a végtelen exponenciális növekedés, az vagy őrült, vagy közgazdász!” Nem hiszem, hogy egy szakma nyakába lenne varrható az egész fenntarthatatlan fejlődés. Mégis, mint minden viccnek és mémnek, ennek is van valami igazságalapja.

Idén novemberben 10 vállalat vehette át az alapítók és az előző évben nyertesekből álló zsűritagok által odaítélt Üzleti Etikai Díjat. A díjátadó online ünnepségéről részletes beszámoló.

A céged „Értékajánlata” olyan, mint a szívverés. Ha nem világos és jól kivehető, lassan és fájdalmasan megáll. Ha jól meg tudod fogalmazni, kinyílik az „Aranykapu” a céged előtt.

„Laci, ugye ti is hirdettek Black Friday-t?” Kérdezte egyik vállalkozó barátom pár napja. „Dehogyis!” – válaszoltam. „Most sem, eddig sem, sohasem!” Nem értette, miért mondom ezt. Hiszen a Black Friday az értékesítés egyik csúcs eseménye minden évben. Mégis ki az az őrült, aki ezt a lehetőséget kihagyja? Nos, ha engem kérdeznek, akkor a válaszom az, hogy minden tudatos és felelősségteljes márkaépítő kimarad ebből az Amerikából indult őrületből.

A LUCA-díj a könyvelői világ ‘Oscar-díja’ és az egész Egyesült Királyság területén működő könyvelőirodák közül választják ki a győztest az éves kiemelkedő teljesítményért. A 2020-as “Nagy Könyvelői Praxis” díjat idén a magyar tulajdonú EVLA Ltd. nyerte meg.

Az a paradigma, amelynek alapján társadalmunk és gazdaságunk mindmáig működött, a 21. században már követhetetlen. Nobel-díjas közgazdászok egyértelműen fogalmaznak: minél előbb túl kell lépnünk a „Privatizáld (= vágd zsebre) a hasznot, és terítsd szét (= társadalmasítsd) a költségeket!” jelenleg még uralkodó paradigmán. Ennek eredménye ugyanis az eszement mértékű és gyorsan növekvő egyenlőtlenségek, nyomukban a kezelhetetlenné váló társadalmi – gazdasági – környezeti feszültségek. Ebből kilépnünk viszont csak radikális társadalmi és gazdasági átalakításokkal lehetne, mégpedig globálisan és országonként is egyaránt.

Miért kellett a koronavírus járvány második hullámának is bekövetkeznie ahhoz, hogy megértsük, nem folytathatjuk az életünket a tavaszi kényszerű leállás után ott, ahol abbahagytuk. Mintha mi sem történt volna. Volt remény arra, hogy az otthoni bezártságban elmélyedjünk annak megértésében, hogyan jutottunk idáig. – Ezt a kérdést helyezi a fókuszába az idén novemberben immár 11. alkalommal megrendezendő Magyar Fenntarthatósági Csúcskonferencia.

A home office és a karantén office közötti különbség jelentős. Nem tévesztendő össze a munkáltató által kézben és szabályozása alatt tartott home office attól a kényszerű, szabályozatlan és csak ideiglenesnek gondolt állapottól, amit 2020 tavaszán a világ több országában kényszerűen választottak a cégek. A karantén office negatív következményeit csak most, utólag tudtuk felmérni, okulni belőle és felkészülni rá, hogy ha újból tömegessé válik, mit csináljunk mindenképpen másként.