Az üzleti életben nem kell senkinek sem magyarázni, hogy mit is jelent, mennyi munka, befektetés, idő, ötlet kell egy vállalkozás fejlődéséhez. Éppen ezért sorsfordító lehet, ha a tulajdonos már nincs többé közöttük. Mi történik az üzletrésszel, ha a tulajdonos elhunyt? Ki lesz az örökös, ha van végintézkedés, s kié lesz az üzletrész, ha a törvényre hagyjuk?
Az öröklés általános szabályai
Az öröklési szabályok nagyban meghatározhatják, hogy kinek a kezébe kerül majd az üzletrész és ezzel akár a cég feletti irányítás is.
Örökölni a törvény által megszabott módon, vagy végintézkedés alapján lehet. Amennyiben az örökhagyó után maradt végintézkedés, akkor az lesz az irányadó.
A törvény szerinti öröklés szabályait a Polgári Törvénykönyv tartalmazza. Meghatározza, hogy kik azok a rokonok, akik az örökhagyó örökösei lehetnek és milyen sorrendben. Ezt hívjuk törvényes öröklésnek, hiszen nem az örökhagyó dönti el, hogy vagyona kire szálljon, hanem maga a törvény.
Ám az örökhagyó is gondoskodhat róla, hogy utána ki és hogyan örököljön. Ez a végintézkedés alapján történő öröklés, ami végrendelet formájában is megtehető. A végrendeletekre elég sok részletszabályt tartalmaz a Polgári Törvénykönyv. Ha a törvényben előírt szabályokat nem tartja be a végrendelkező, akkor a végrendelet érvénytelen lesz. Ekkor az örökhagyó hagyatéka a törvény szerinti örökösökre száll.
Kötelesrész: van, akinek mindenképpen jár valami?
A jogalkotó azonban arra is gondolt, hogy a közvetlen, szoros családi köteléket ne lehessen teljesen figyelmen kívül hagyni. Ezért az öröklési jog egyik fontos eleme a kötelesrész. Ez biztosítja, hogy az örökhagyóval meghatározott rokoni kapcsolatban álló személyek akkor is részesülhessenek a hagyatékból, ha az örökhagyó szeretett volna elfeledkezni róluk.
Ki jogosult kötelesrészre?
Kötelesrész illeti meg az örökhagyó leszármazóját, házastársát és szülőjét akkor, ha a törvény alapján az örökhagyó törvényes örököse vagy végintézkedés hiányában az lenne. Ilyen esetekben ők kötelesrészre tarthatnak igényt. Fontos, hogy a törvényes örökösök közül a fentieken kívüli távolabbi törvényes örökösök, például nagyszülők, testvérek nem jogosultak kötelesrészre.
Mennyi a kötelesrész?
A kötelesrészre jogosultat annak harmada illeti meg, ami neki – a kötelesrész alapja szerint számítva – mint törvényes örökösnek járna. Például, ha valaki végrendelet hiányában egyedüli törvényes örökös lenne, akkor a kötelesrésze 1/3 lesz. Ha két törvényes örökös esetén fele-fele arányban oszlana meg a hagyaték, de az egyik örököst végrendeletben kizárták az öröklésből, akkor ő kötelesrészként végül 1/6-ra jogosult.
Az összegszerűségnél lényeges szempont, hogy a kötelesrész alapját kell figyelembe venni.
A kötelesrész alapja a hagyaték tiszta értéke, valamint az örökhagyó által élők között bárkinek juttatott ingyenes adományok juttatáskori tiszta értéke. A hagyaték tiszta értéke nem más, mint az örökhagyó vagyonában lévő pozitív vagyon (pénz, ingatlan, ingóságok, üzletrész stb.) és a hagyatéki tartozások különbözete. Hagyatéki tartozások többek között az örökhagyó tartozásai, a temetési költségek.
A kötelesrész alapjához tartozik az örökhagyó által élők között bárkinek juttatott ingyenes adomány értéke. Az élők közötti ingyenes adomány leggyakoribb esete az ajándékozás, de ide tartozhat bármilyen más adomány, amelyért az örökhagyó nem kapott ellenszolgáltatást.
Nem tartoznak a kötelesrész alapjához az alábbiak:
- azok az ingyenes adományok, amelyeket az örökhagyó a halálát megelőző 10 évnél régebben adott,
- az az adomány, amelyet az örökhagyó a kötelesrészre való jogosultságot létrehozó kapcsolat keletkezését megelőzően juttatott,
- a szokásos mértéket meg nem haladó ajándék vagy más ingyenes adomány értéke,
- a házastárs vagy az élettárs, illetve a leszármazó részére nyújtott tartás értéke,
- az arra rászoruló más személynek ingyenesen nyújtott tartás értéke a létfenntartáshoz szükséges mértékig.
Lehet, hogy a kötelesrész miatt hiába a végrendelet?
Felmerülhet a kérdés, hogy mi értelme másra hagyni a céget, ha a kötelesrészre jogosult – még ha csak részben is – de lehet, hogy nem kerülhető meg?
A válaszhoz fontos ismerni, hogy a kötelesrész milyen formában járhat, illetve egy kifejezetten az üzletrészek öröklésével kapcsolatos szabályt is.
Ezek mellett vannak még speciális esetek is, mint például a kitagadás, amikor nem jár a kötelesrész. Ez azonban már teljesen más történet, aminek részleteit a Polgári Törvénykönyv adja meg.
Hogyan kaphatja meg a jogosult a kötelesrészt?
„A kötelesrészre jogosult kötelesrészének pénzben való kiadását igényelheti. Természetben – a haszonélvezet kivételével – a kötelesrész abban az esetben igényelhető, ha ez volt az örökhagyó végintézkedéssel vagy élők között nyilvánított akarata.”
További szabály, hogy a kötelesrész kielégítésére szolgál mindaz, amit a jogosult a hagyatékból bármely címen kap, továbbá amit az örökhagyótól ingyenes adományként kapott, feltéve, hogy azt a kötelesrész alapjához hozzá kell számítani.
A fenti előírásból láthatjuk, hogy a kötelesrész kiadása tipikusan pénzben történik, vagyis annak értékét kapja meg a jogosult. Ahhoz azonban, hogy az örökhagyó biztosítsa ezt, mindenképpen érdemes a végrendeletben kizárni a kötelesrész természetben történő kiadását.
Önmagában ez még nem feltétlenül jelent teljes „garanciát”, hiszen, ha a kötelesrész pénzben való kiadása akár a jogosultra, akár a kötelezettre sérelmes, a bíróság az összes körülmény mérlegelése alapján elrendelheti a kötelesrésznek – egészben vagy részben – természetben való kiadását. Ez a lehetőség azonban egy üzletrész esetén valószínűleg csak kivételes helyzetben jöhetne szóba.
Bár tervezést igényel, de előre fel lehet készülni egy olyan helyzetre, amikor az üzletrészt is tartalmazó hagyaték tekintetében kötelesrészre irányuló igény merülhetne fel, ami esetlegesen érinthetné magát az üzletrészt is.
Speciális szabály üzletrész esetén
Egy további „menekülő út” lehet A következő szabály: Az új Ptk. kimondja, hogy
„A tag halála esetén örököse az örökösi minőség igazolása mellett kérheti az ügyvezetőtől a tagjegyzékbe való bejegyzését. Az ügyvezető megtagadhatja az örökös bejegyzését, ha a társasági szerződés által erre feljogosított személyek a társasági szerződésben meghatározott feltételek szerint az üzletrész magukhoz váltásáról az örökös bejegyzési kérelmének hatályossá válásától számított harminc napos, jogvesztő határidőn belül nyilatkoznak, és az üzletrész forgalmi értékét az örökösnek kifizetik. Semmis a társasági szerződés olyan rendelkezése, amely harminc napnál hosszabb határidőt állapít meg.”
Míg a korábbi gazdasági társaságokra vonatkozó szabályozás megengedte, hogy a tagok a társasági szerződésben kizárják az üzletrész öröklését, ma már erre nincs mód. Helyette került be a fenti szabály, ami lehetőséget ad arra, hogy a társasági szerződésben legyenek olyan személyek kijelölve, akik öröklés esetén jogosultak az örököstől előre meghatározott feltételek alapján megváltani az üzletrészt. Erre azonban elég szoros, mindössze 30 napos határidő áll rendelkezésükre.
Mindez azt jelenti, hogy mindenképpen előre érdemes átgondolni, hogy mi legyen az üzletrész sorsa egy cégtárs távozása esetén.
A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.
Dr. Kocsis Ildikó, Dr. Szabó Gergely
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda
www.kocsis-iroda.hu, www.kocsisszabougyved.hu